Élet a halál után? Történeti személy-e Jézus?
Isten-e Jézus Krisztus?

 

E kérdések léteznek, függetlenül attól, hogy igent vagy nemet válaszoltunk-e, vagy találtunk-e már választ.

Többé-kevésbé tudatosan, de mindnyájan föltesszük őket életünk folyamán.

E néhány sorban csak megközelíteni szeretnénk a témát, korunk legfrissebb és legbiztosabb, s immár vitathatatlannak tartott adataiból kiindulva. Ezt követően minden olvasó a maga választotta módon folytathatja a kutatást. Néhányan talán messzebbre szeretnének menni a kérdés vizsgálatában. Mi örülünk, ha abban segíthetjük őket, hogy meginduljanak ezen az úton.

Tegyünk föl mindjárt két kérdést bevezetőként.

 

1. Mit értünk azalatt, hogy Jézus történelmi személy?

Valakiről azt állítani, hogy történeti, mindenek előtt azt jelenti, hogy:

  1. valóságosan létezett;
  2. biztonsággal állíthatunk róla bizonyos dolgokat;
  3. esetleg írásokat vagy mondásokat tulajdoníthatunk neki. Ezek a mondások történetiek, hitelesek lehetnek, akár mert jelentésükben, akár mert szó szerint az illetőnek tulajdoníthatók.

A történeti valóságot meg kell különböztetni az újságírástól. Vegyük például Attila 451-es katalóniai vereségét. Tudjuk, hogy a csata Attila vereségével végződött, hogy Aetius volt az ellenfele, ismerjük az esemény időpontját s Aetius szövetségeseit. De amit ezenkívül tudunk, azt egy V. századi gall-római történetírónak köszönhetjük, aki egészen más formában fogalmazta meg a történteket, mint ahogy azt mi napjainkban tennénk. És mégis jogosan állítjuk, hogy Attila, Aetius s a Katalon mezei csata a maga összes következményével együtt történelmi tények: ha komolyak akarunk lenni, nem vonhatjuk kétségbe létezésüket.

Manapság sokan nem tudják, hogy Jézus létezése történelmi valóság, s megismerhető a tanításának igazsága. Azt ajánljuk tehát, hogy mindazok, akik őszintén szeretnének többet megtudni róla, tartsanak velünk. Kutatásunk során a régészet és a történeti földrajz mellett segítségünkre lesz az antik világnak, az intézmények történetének, egyes kézírásoknak és a görög koiné nyelvnek a tanulmányozása. A koiné a görög nyelv egyszerűsített formája, melyet a mediterrán medencében használtak Jézus idejében is, - azaz megközelítőleg i.e. előtt 6-tól 30-ig - s azután még valószínűleg az első század végéig, tehát az Evangéliumok és az Újszövetségi könyvek keletkezése idején.

Emellett megvizsgáljuk és megvitatjuk korunk legismertebb megállapításait és kritikáit. E kritikák nem arra irányulnak, hogy Jézus valóságos létezését tagadják, hiszen ez értelmetlen lenne, hanem arra, hogy személyének és üzenetének hitelességét megkérdőjelezzék.

E kritikák megérdemlik, hogy közelebbről megvizsgáljuk őket, mivel a gyakran bennünk is többé-kevésbé megfogalmazódó kérdésekkel foglalkoznak.

Teljesen normális, hogy a hívő ember is kérdéseket tegyen fel. Ha a hívő ember bízik Jézus személyében és tanításának mélységében, még nem jelenti azt, hogy nincsenek kérdései Jézus történetiségére vonatkozóan. Inkább ellenkezőleg: kérdéseket tesz fel, mert minél jobban szereti őt, annál inkább meg akarja ismerni.

 

2. Kit foglalkoztat Jézus történetiségének kérdése?

Mint ahogy azt az előbb már említettük, a hivők természetszerűleg igyekeznek jobban megismerni Jézust. De igaz ez a nem hívőkre is. Európa legnagyobb könyvtáraiban a legtöbb könyv Istenről szól. Ezután nagyságrendben a Jézusról szóló könyvek következnek. Nagy valószínuséggel így van ez a világ bármely területén.

Mivel magyarázható ez a jelenség? Közel egymilliárd-kétszázezerre tehető a keresztények száma, akikről feltételezhetjük, hogy érdekli őket a kérdés. De a többi ötmilliárd ember között is szép számmal vannak, akik szeretnének többet tudni.

A legmeglepőbb azon ateista írók száma, akiket ez a kérdés foglalkoztat. Sőt, egyesek meglepő erővel tiltakoznak, hangot adnak kritikájuknak. Talán egyiküknél-másikuknál ez a belső lelki béke hiányának a mutatója. Vajon nem lehet-e, hogy ellenszenvük hamis Isten képből fakad? Mert szíve mélyén minden ember csak egy jóságos Istent kívánhat és fogadhat el. Addig azonban, amíg meg nem találta ezt a jóságos Istent, életének egy-egy területe talán örömtelen marad.

Ezért, ebben a kis írásban nem csak a keresztényeknek szeretnénk Jézus történetiségéről írni, hanem mindenkinek, aki meg akarja ismerni, és kiegyensúlyozott, reális véleményt akar formálni:

  1. Jézus történetiségéről;
  2. mindarról, ami Jézus istenségére utal, és hogy milyen Isten Ő.

Nyitott kérdések ezek...


ELSŐ RÉSZ: TÖRTÉNETI SZEMÉLY-E JÉZUS?

I - JÉZUS ÉS AZ EVANGÉLIUMOK
1. Mik az Evangéliumok?
2. Történeti személy-e Jézus? Ki adhat választ e kérdésre?
3. Az Evangélium Jézusa ellentétben állhat-e az Egyház Jézusával?

II - AZ EVANGÉLIUMOK A TÖRTÉNELEM TÜKRÉBEN.
Az Egyház találta-e ki az Evangéliumokat?
1. A régi római történetírók tanúsága.
2. A régészettudomány megerősíti az Evangéliumok történetiségét.

III - MI A BIZTOSITÉK ARRA, HOGY AZ EVANGÉLIUMOKAT...

IV - MIT TUDUNK JÉZUSRÓL?

V - MI BIZONYÍTJA JÉZUS TANÍTÁSÁNAK HITELESSÉGÉT?

TÖRTÉNETI SZEMÉLY-E TEHÁT JÉZUS?

 

MÁSODIK RÉSZ - ISTEN-E JÉZUS KRISZTUS?

I - ISTENNEK VALLJA-E MAGÁT JÉZUS? TAGADJA-E EMBERSÉGÉT?

II - JÉZUS ÉS A FILOZÓFUSOK ISTENE

III - PARADOXON: JÉZUS ISTEN - JÉZUS EMBER?

IV - MIÉRT PONT EZ AZ ISTEN ÉS NEM INKÁBB EGY MÁSIK?

V - MILYEN JÉZUS KRISZTUS ISTENE?

VISSZA A FŐOLDALRA